A hőszivattyú napjaink egyik legkorszerűbb fűtési megoldása, mellyel hűteni, melegvizet előállítani, sőt az épület optimális szellőzését is biztosítani lehet. A hűtőhöz hasonló elven működik, csak éppen fordítva, és természetesen sokkal nagyobb léptékben.
A hőszivattyúban valamilyen hűtőközeg cirkulál, egy hőcserélőn (párologtatón) keresztül felveszi az energiát a hőforrásként használt közegből. Ezután egy szivattyú összenyomja, sűríti a hűtő közeget, amitől megnő a nyomása és hőmérséklete, illetve átváltozik gáz halmazállapotúvá. A gáz a második hőcserélőben, a fűtési rendszeren keresztül magas hőmérsékleten leadja a felvett energiát, majd ismét folyékony állapotba megy át és a környezetétől hőt von el. A túlnyomás megszünik, és a hűtőközeg visszakerül a ciklus elejére. Nem varázslat, csak színtiszta thermodinamika. A hűtőszekrényben az egész jelenség fordítva játszódik le, hiszen belül felveszi, míg kívül, a hűtőrácson keresztül leadja a hőt.
A rendszer hatékonyságát az ún. munkaszámmal vagy COP értékkel jelölik. Ez azt mutatja meg, hogy a gép hasznos hőteljesítménye hányszorosa a működtetéséhez felhasznált energiának (áramnak). Míg a hagyományos fűtési rendszerek esetén ez általában 1 körüli érték, úgy a hőszivattyúnál ennek akár többszöröse is lehet. Ha például egy rendszer hatékonysága, azaz COP-értéke 3 és a szükséges fűtési teljesítmény 6 kW, akkor a működéshez szükséges villamosenergia-fogyasztás (6/3) mindössze 2 kW körül várható. 2013 óta már egy tovább fejlesztett SCOP (szezonális érték) értéket kell megadni. Az általunk használt hőszivattyúk esetében ez 4,88.
A talajból, a talajvízből és a levegőből egyaránt kinyerhetjük a működéséhez szükséges hőt. A levegőből történő hőfelvétel előnye, hogy nem igényel akkora beruházási költséget. A hangnyomással kapcsolatban komoly előírásoknak kell megfelelni, hogy magunkat és környezetünket se zavarjuk. Az alacsony hőmérséklettel is megbirkózik a modern gépek többsége, hiszen a hazai méretezési szabványértékig, azaz -13 fokig elektromos rásegítés nélkül is zavartalanul működnek. A geotermikus hőszivattyúkkal szemben egyértelmű előnyük, hogy nem meríti ki a rendelkezésre álló energiaforrást. A levegő folyamatosan megújul, a talajban viszont idővel csökken a hőátadó képesség, míg végül kimerül az adott terület.
A hőszivattyús rendszer használatát a kedvezőbb üzemeltetési költségek mellett azért is ajánljuk minden ügyfelünknek, mert ezzel hozzájárulhatunk a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, ezáltal Földünk megóvásához is.
