Kulcsfontosságú, hogy milyen egy ház szigetelése, hiszen jelentősen meghatározza az energiafogyasztást. Ebben a bejegyzésben ezt a témát járjuk körül!
Egy családi ház energiafogyasztása
Egy családi ház energiafogyasztása igen sok tényezőtől függ. Az energiafogyasztást értelemszerűen meghatározza, hogy milyenek azok az árammal működő eszközök, gépek, amelyeket az ott lakók használnak, vagy hogy milyen izzókkal és mennyit világítanak.
Ennél is több múlhat azon, hogy mennyi energiát kell fűtésre fordítani, ez pedig alapvetően függ a ház hőszigetelésétől, továbbá a beépített anyagoktól, a nyílászárók minőségétől, a kivitelezés minőségétől, a fűtési rendszertől vagy a tájolástól. Meghatározó a lakók száma, és az is, hogy milyen hőmérsékletnek éreznek komfortosnak: van, aki 20-21°C-ban is jól érzi magát, míg másoknak a 24-25°C sem elég.
Ami az energiaigényről árulkodik: az energiatanúsítvány
Ami az energiafogyasztás tekintetében lényeges információkat árul el egy épületről, az nem más, mint az energetikai tanúsítvány. Jogszabályi követelmény, hogy minden új épületnek rendelkeznie kell energiatanúsítvánnyal.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy minden házhoz tartozik egy energetikai minősítés, amely megmutatja az épület energiahatékonyságát. A minősítés a legjobb „AA++” kategóriától (minimális energiaigényű), a legrosszabb „JJ” kategóriáig (kiemelkedően rossz) bármi lehet. (Erről részletesebben itt olvashatsz.)
A „BB” kategória (közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő), illetve az ennél jobb minősítések megszerzésének alapfeltétele a minimális energiafogyasztás mellett az épület külső felületeinek megfelelő hőszigetelő képessége, valamint a legalább részben (minimum 25%-ban) megújuló energiákkal való ellátottság. „BB” kategóriában az energiafogyasztás 81 és 100 kwh/m²/év közé esik.
A hőszigetelés
Nem lehet tehát elégszer hangsúlyozni, hogy milyen sok múlik a hőszigetelésen.
A megfelelő szigetelés lényegesen csökkenti a falak hőingadozását, ami amellett, hogy a szigetelés szempontjából is fontos, növeli a falazat élettartamát is, és csökkenti a hőhidak okozta páralecsapódást és az ebből kialakuló penészedést is.
A rossz minőségű, hiányos hőszigetelés az egyik elsődleges okozója a nagy energiafogyasztásnak, azaz a magas fűtésszámlának. Egy átlagos családi ház energiaigényének kb. 70%-át a fűtés (nyáron pedig adott esetben a hűtés) jelenti.
Hol távozik a hő?
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy hol, mennyi hő távozik átlagosan a házból. Sokan mondják, hogy sok múlik a homlokzati szigetelésen, ami annyiban igaz, hogy a meleg levegő 30-40%-a a homlokzati falakon át távozik, de nem csak a homlokzat szigetelésére kell nagy hangsúlyt fektetni! A tetőn szökik ki a hő 20-30%-a, a nyílászáróknál a hő 15-25%-a, a padlón át pedig 10-15%.
Ezért is fogalmaztunk úgy már a cikk elején, hogy sok múlik a nyílászárók minőségén is: ha az ajtó vagy az ablak rosszul zár, akkor lényegében lehetetlen elérni megfelelő energiahatékonyságot.
A szigetelőanyag
A szigeteléssel kapcsolatos kérdések közül mindig kiemelkedik a következő: milyen anyag kerüljön a falakra?
A szigetelőanyagot illetően több alternatíva áll rendelkezésre:
- hungarocell (ez lehet EPS polisztirol, XPS polisztirol vagy grafitos polisztirol),
- kőzetgyapot,
- üveggyapot,
- és cellulóz.
Az EPS polisztirol voltaképpen csak homlokzati szigeteléshez használható, míg az XPS polisztirol lehet lábazat, pince, lapostető vagy akár padló szigetelőanyaga is.
A kőzetgyapotot kitűnő páraáteresztő tulajdonsága miatt elsősorban tetőterek és vályogfalak szigetelésére használják.
Az üveggyapot alapvetően tetők, tetőterek, falak szigetelőanyaga, a cellulóz pedig tökéletes hang- és hőszigetelő, ezért ott érdemes alkalmazni, ahol ez kiemelt fontossággal bír.
A szigetelés lépései
A szigetelőanyag profi felhelyezése minimum olyan fontos, mint a megfelelő szigetelőanyag. A szakszerűen felhelyezett szigetelés aranyat ér, viszont a hibásan felhelyezett a legjobb minőségű anyagok hatását is rontani fogja.
Annak érdekében, hogy meg tudd állapítani, vajon a szakemberek jól végzik-e a munkájukat, amikor szigetelnek, nem árt ismerni a szigetelés lépéseit.
Az első mindig a kezdősín helyének kijelölése majd a sín rögzítése tökéletesen egyenesen és vízszintesen.
A második lépés a szigetelő lemezek teljes felületű vagy perem-pont módszerrel történő felragasztása (más ragasztási módszerrel az anyag veszítene szigetelési képességéből). A szigetelőlapok közé nem kerülhet viszont ragasztó. A lemezek felhelyezése a kezdősíntől kezdve, hézagmentes illesztéssel történik. A homlokzat szigetelése az első, ezután következik a lábazat, amelynek külső síkja pár centivel beljebb kell, hogy kerüljön, és gondoskodni kell a vízszigeteléséről is.
Ezután következik a dübelezés: a hőszigetelő rendszert dübelekkel (is) kell rögzíteni. Majd a homlokzati és lábazati sarkokra élvédőket kell felhelyezni.
A dübelezett, élvédőkkel ellátott, megszáradz hőszigetelő felületre kerül rá a háló. Majd jöhet az alapozó vakolat, aminek a kb. 24 órás száradása után a színvakolat zárja a sort.
Útravaló
Egy családi ház megépítése összetett folyamat. Ennek a folyamatnak fontos része, hogy milyen szigetelőanyag kerül a házra, hiszen el alapjaiban fogja meghatározni, hogy mennyire lesz energiahatékony a ház. Ehhez kapcsolódik az is, hogy megfelelő legyen a nyílászárók minősége is.
Ha profi generálkivitelezőre bízod új otthonod megépítését, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem fogsz tévútra jutni ebben a kérdésben sem!
Válassz minket, és családi házad hőszigetelése olyan lesz, amilyennek lennie kell!
